viewtopic.php?f=6&t=7&st=0&sk=t&sd=a&start=10
Kattints ide és meglátod a dolgot, hogy nem szabad csinálni, most kínlódunk vele, hogy kihozzunk valamit a más által elrontott dologból.
Pedig Daikin. Nem a márka hanem hatásfoka és méretezése határozza meg a komfotrtot és részben az üzemelési költséget.
A Daikinhoz hasonlóan igen jó hatásfokű gépek(MItsubishi, Sanyo, Fujitsu, Panasonic, LG, Samsung, Fisher nagyon jóó áron még) lényegesen jobb áron is beszerezhetők, igaz az Ururu Sarara egyedülálló ezzel a kis szellőzéssel és mini párásítóval a klímapiacon, de fűtés esetén csak szellőztetni tud.És oldalfali. Arra meg jobb a hővisszanyerő ami drága, de az energia 80%-a bennmarad és mégis van szabályozható nagyobb menyiségű frisslevegő..
A klímával illetve fancoillal(hőszivattyú esetén) aktívan, míg a radiátor-fal-padlófűtéssel)és hűtéssel) passzívan kisebb sebességgel mozgatod a levegőt
A klímát ajánlom ugyan de a gázfűtést ne váltsd ki vele, hanem akkor használd, amikor a hatásfoka ideális.
Ugyanis a marketingszöveg elfelejtkezik arról, hogy a külső levegőhőmérséklet függvényében a hatásfok igen széles skálán változik fűtési üzemben.COP-je kb 5 és 2 között változik.
Hőszivattyú(talajszonda, vagy kút) esetén állandó a COP , viszont a költség magas lassú a visszatérülés, sok helyen állítják 5-15 éven belül megtérül. Erről a gyakorlati szakembereknek gyökeresen más a véleménye, ugyanis agyonszigetelt lakásokban a többi technika is lényegesen kevesebbet fogyaszt.
És amiről nem beszélnek a hőszivattyú víz és hűtőköri elemeinek élettartama, szervízköltsége és bonyolultsága amihez nem fogsz minden sarkon szakembert találni.
Roissz tervezés és méretezés esetén pedig a szívás.Magyas üzemköltség stb lásd TV ügyvédje Juszt riport.
Alternatíva lehet még a levegő víz hőszivattyú LG ThermaV vagy Daikin Altherma, esetleg melegvíz és fűtéskiegészítésre az OZONE AQUA sorozat lényegesen olcsóbb.
Bocs a hosszú szövegért de beteszek egy körlevelet az is erről szól:
Energia takarékos fűtési megoldás, mely csak villamosenergiát igényel.
Az egyik legfontosabb amire figyelni kell, hogy azokat a berendezéseket amelyeket folyamatos téli fűtésre fogjuk használni fűtésre kell méretezni! A klímaberendezések-nél a katalógusban szereplő fűtési adatok +7°C-os külső hőmérsékleten értendőek! Tehát -10°C, -15°C -ban nem vehetjük figyelembe ezeket az értékeket. A jelentősebb gyártók technikai gépkönyveiben megtalálhatóak azok a táblázatok amelyek alapján ellenőrizhetjük a fűtőteljesítmény értékeket +7°C -tól eltérő hőmérsékleteken, adott esetben a legszélsőségesebb -10°C vagy -15°C -os hőmérséklet mellett. Általánosságban elmondható, hogy ezeken a szélsőséges hőmérsékleteken még egy jó COP értékkel (energiahatékonysági mutató) rendelkező márkás készüléknek is erősen, legalább a felére, csökken a fűtőteljesítménye a +7°C -os katalógus adathoz képest. Tehát egy 4 kW fűtőteljesítményű berendezés csak 2 kW-os teljesítménnyel vagy még ennél is kevesebbel fog fűteni a -10°C-os tartományban. Tovább csökkentheti a végfelhasználó szemszögéből a komfortérzetet a készülék leolvasztási ideje, mely periódus alatt a készülék beltéri egysége nem üzemel. További fontos információ, hogy a készülékek fűtőteljesítménye a +5°C és a -5°C közötti tartományban a legrosszabb. Ilyenkor a külső levegő nedvességtartalma magasabb mint az ezen a tartományon kívüli értékeken, tehát a kültéri egységek lejegesedése sűrűbben fog előfordulni. Mindez gyakoribb leolvasztást fog eredményezni, melynek következmény, eképpen a készülék ezen leolvasztási időszakokban állni fog.
Mindezek a normális működés részét képezik. A végfelhasználót a későbbi problémák elkerülése végett, mindezekről célszerű tájékoztatni a telepítés előtt. Amennyiben a készüléket a téli időszakban is szeretné használni a végfelhasználó akkor berendezés téliesítését, amely nem tartozik a berendezés alapfelszereltségéhez, külön térítés ellenében el kell végezni. A téliesítés hiányára visszavezethető üzemkiesések, valamint téliesítés hiányából eredő meghibásodások nem tartoznak a garanciális javítások körébe!
A legkomfortosabb fűtési üzem parapet készülékkel oldható meg.
SZÜKSÉGES ALKATRÉSZEK TÉLIESÍTÉSHEZ kültéri egységenként
P 26564 karterfűtés 40 W 240 V
Ár: 7.000.-+áfa
REFCO fűtőkábel 2 m CSC 50 W/m
Ár: 6.260.-+áfa
REFCO fűtőkábel 3 m CSC2 120 W 230 V4
Ár: 7300.-+áfa
REFCO fűtőkábel 5 m CSC2 50 W/m 230V
Ár: 10.738.-+áfa
REFCO TSC-093 termosztát kapillárcsöves 15A 250V 98841706
Ár: 4.540.-+áfa
REFCO TSC-094 fali termosztát 15A 250V 9884937
Ár: 3.690.-+áfa
Kültéri egység téliesítése :
A fenti három képen látható a split klímaberendezések kültéri egységeibe beépítésre kerülő fűtőbetétek elhelyezkedése.
1. kép: kompresszor karter fűtés.
2. kép: elektromos fűtőbetét
3. kép: elektromos fűtőkábel
A hőszivattyús készülékek téliesítése
Amikor a hőszivattyús készüléket telepítünk vegyük figyelembe, hogy ezek a készülékek alaphelyzetben kiegészítő fűtésre vannak bekonfigurálva.
Tehát +5°C -ig minden különösebb kiegészítés nélkül használhatóak fűtésre, de fagypont alatti használat esetén téliesítenünk kell a berendezéseket. Hazánk éghajlati viszonyait tekintve nem ritka a -10°C, -15°C-os hideg. Ez az alacsony hőmérséklet több változtatást is szükségessé tesz a klímaberendezésen, de ezek segítségével a megvásárolt, vagy megvásárlásra kerülő splitklímánk valóban alkalmas lesz fűtésre télen is. A berendezés kompresszorában olaj van, ami az alacsony hőmérsékleten besűrűsödik, nehézzé teszi a kompresszor indulását, rontja a kenő és tömítő képességet. Nem utolsó sorban az olajba bekondenzálódott folyadék állapotú hűtőközeg folyadékütést okozhat a kompresszorban.
A megoldás, egy karterfűtő betét ráépítése a kompresszorra, melyet egy termosztáttal vezéreltetünk, és +10°C alatti hőmérsékleten bekapcsoltatjuk a karterfűtést. (Lásd az 1. számú kép) A következő problémát, az az egyszerű fizikai törvény okozza, miszerint a víz 0°C hőmérséklet alatt megfagy.
A klímaberendezésünkbe gyárilag be van építve egy program, ami a kültéri egység hőcserélőjéről automatikusan leolvasztja az amúgy üzemszerűen rákerülő jeget, deret. Ezzel a dolog rendben is lenne, az olvadékvíz lecsöpög a kültéri egység aljába. Csakhogy, a kültéri egység alja hideg, részint az alacsony környezeti hőmérséklet, részint a hőszivattyús készülék működése miatt. Ezért a lecsöpögő olvadékvíz azonnal ráfagy a kültéri egység aljára, ill. eldugítja a cseppvíz kifolyócsövet. A lecsöpögő, és megfagyó olvadékvíz tornyot épít, ami majd eléri a kültéri egység ventilátorát, és vagy blokkolja, vagy összetöri azt, de biztosan üzemképtelenné teszi a berendezést. A megoldás, egy fűtőbetét (2. és 3. számú képek) beépítése a kültéri egység aljába ill. a lefolyócsőbe melyet egy termosztáttal +3°C környezeti hőmérséklet alatt bekapcsoltatunk.
A következő problémát a gyakori leolvasztási ciklusok okozzák. Ugyanis a leolvasztási ciklus időtartama alatt a beltéri egység nem tud fűteni. Ha a leolvasztási ciklusok túl gyakoriak, ill. túl hosszúak akkor a beltériben a fűtés hatékonysága jelentősen csökken.
A probléma megoldása egy villamos, vagy egy forró folyadékos leolvasztó fűtőbetét beépítése a kondenzátor alá, ami a hőlift elve alapján lassítja a hőcserélő lefagyását, ill. gyorsítja a leolvasztást . A villamos fűtőbetétet ráköthetjük a kültéri alját jégmentesítő vezérlő termosztátra.
Télen, jellemzően hóeséssel is kell számolnunk.
Ha a kültéri egység talajra, vagy az erkélyre van telepítve, számolnunk kell azzal, hogy mennyi az adott régióra jellemző hóhatár, mindenképpen e szint fölé kell telepíteni a készüléket, ellenkező esetben a hó blokkolni fogja a légáramlást, és a berendezés üzemképtelen lesz. Amennyiben a telepítés helyszínén számolni lehet jelentős hóviharral, porhóhordással célszerű a berendezést ilyen irányú védelemmel ellátni nehogy az oda hordott hó blokkolja a kültéri egység üzemi légáramlását. Óvja a berendezést a hóolvadáskor közvetlenül lefolyó víztől, ill. a tetőről lecsúszó hótól Soha ne telepítse túl közel a készüléket a falhoz, ezzel lehetőséget ad a hónak, hogy légoldalról blokkolja a kültéri egységet. Nyáron sem jó, mert szintén csökken a kültéri egységen átáramló levegő, és nehézkessé válik a léghűtéses kondenzátor tisztítása.
Kültéri egységek elhelyezése
A képeken a kültéri egység havas környezetben történő telepítését láthatjuk. Az 1. képen látható ahogy jéggé fagyott kültéri üzemképtelenné válik. A 2. képen a hó felhordás gátolja a készülék normális üzemét. A 3. képen pedig a hóvédelemhez kialkított takarás látható.
HOT PIPE FORRÓ CSÖVES LEOLVASZTÁSI RENDSZER
HOT PIPE rendszerű leolvasztási funkció a készülékekhez. Az ilyen kiegészítők beépítése után a leolvasztás elve a következő lesz. A folyadékvezetéket lekötjük a folyadék sarokszelepről, helyére bekötjük a Hot Pipe hollandis végét, és a Hot Pipe menetes másik végére rákötjük a beltérihez menő folyadékvezetéket. Természetesen a Hot Pipe bekötése előtt a beltériből vissza kell szívatni a hűtőközeget a kültéri egységbe, a bekötés után komplett üzembe helyezési eljárást kell véghezvinni. A beépítést követően fűtés üzemmódban a beltéri egységből visszatérő még meleg folyadék állapotú hűtőközeg átáramlik a Hot Pipe csövön, ami a kültéri egység hőcserélője alá van beszerelve. A meleg csőből felszabaduló hő a hőlift elv alapján felfelé áramolva lassítja a hőcserélő lefagyását, emiatt ritkábban kell a berendezésnek leolvasztási ciklusba kapcsolnia, hosszabban és intenzívebben tudja fűteni a kezelendő helységet. A HOT PIPE berendezés működésével és beszerelésével kapcsolatos kérdéseik esetén kollégáink rendelkezésükre állnak. Az elektromos fűtőbetétekkel szemben ez a megoldás a készülék COP értékét nem rontja.
A Hot Pipe megoldás bypass leolvasztású rendszerekhez illetve egyes szoftververziókhoz nem alkalmazható ezt a gépkönyvben ellenőrizni kell!
- telies.jpg (18.31 KiB) Megtekintve 7940 alkalommal